ÖRÜL
Szeptemberi
Nappal
együttlélegezve,
állva sápad el a nyár,
a fűz, a tölgy, lábon hordja ki
keringése összeomlását a már
július óta rozsdáló vadgesztenye.
Valahogy tétovább már Vácott a sugár,
amint lemezt ér a vagon tetőrácsain.
Estéken - ha lehet - még több a sirály
a Parlament meszes kupolája körül,
az ember örül az elmúlásnak is,
mert legalább történnek
még a dolgok.