B OLDAL
Lehunyt szemmel keringek felfelé
a B lépcsőházban fordulónként
több az épen maradt ólomberakás
a fény, az esőlúgozta épületszobor
galambok birodalma, senkiföldje, ég
Földszinti gyerek alászédül ettől
Hátára esett gerle - rezdül még, majd leáll
Szégyenfolt fut szerteszét, mint
mohó tarkómenti vér az akácavaron
Ötvennél kell ráébrednem - a Teremtő
egy fej káposzta egykedvűségével bír
Fodros levélszéle vagyok
szóbaelegyednünk is ehhez mérten illik
ahogy néma nedv kering torzsától
föl a felszínig majd vissza