FÜSTBE MENT

Törökszentmiklóson a kanyarban érzek rá a célra erősnek kell lennem meg kell ismernem Túr Apám nélküli arcát persze nincs idő összezuhanni a fiatalok diktálják a tempót egyúttal tartják a lelket rakjuk a képet illesztjük a címet verset beleemelünk sok bronz fa kerámia szoborba Attila anyaga súlyra is tekintélyes a zsinagóga meszelt falai között ismerős hegyesszögben metsz be a lemenő nap mint kilencvennégy borostyán őszén Anyám a dekor birseket illesztgette akkor Apám készlete mellé én a szalvétákért feleltem bizony emlékektől sűrű itt a levegő a határban csárda belassít a sör a kapros túrós jérce josta saját birka szezon zöldek erős presszó Apám hogy örülne a pörkölt lomhán omló szaftjának nyitjuk a tárlatot Juli hangjára megindul a Föld a szememben Apám könnyei gyűlnek billegve fél lábon a sok drága ember előtt feladom hát

#Önállapot #Anyu #Apu