Veress 

Mélyhideg darabolja a Dunát, dermeszt gerincvezetéket, nyomócsövet, lelket, de az asztalon jó villányi bor áll, ha itt és most jéggé...

Ismét fordítok - évet, telet, napot, negyvenkilencre húzok tétován újabb lapot, veszteségeimet könyvelem, tételek oszlopai alá...

Oldalamon fekve szemlélődöm a talajtól mintegy tizenöt-tizenhét méter magasságban, szójababot rágcsálok, egykor modern szőnyegünk...

Emlékszem kapcsolatunk hajnalán, Óbudán adtunk egymásnak randevút, órádban annyi volt csupán, amennyit a gyártósor végéig, talán...

Drága Egyetlenem, ott tévedtél, hogy puszta figyelmességnek tekintetted a Vörösmarty tér forgatagából számodra hazamentett lágy kalászok...

Rendben volnánk eddig az elmélettel, brokkoli, gyökérzet, meg mindenki egy lélekkel, de nézzük mindezt a gyakorlatban, hétköznap reggel,...

Erkélyem, előtte magam szőtte füstfüggöny, rajta keresztül elnézem október jöttét, a madarak röptét, összehangolt mozgásokat. Szajkók...

Szeptemberi Nappal együttlélegezve, állva sápad el a nyár, a fűz, a tölgy, lábon hordja ki keringése összeomlását a már július óta...

Hiányotok hullám természetű, gyűrűzve ér el új magaslatokat, interferál, erősíti egyik a másikát, de ki is oltja amint szabályos...

Itt feszülsz vitorlaként szélcsendem mértani közepén, hunyorítasz hüvelykujjam begyén, amint arányok rendszerét térképezem, simulsz...